Bejelentkezés: 06-30-9778-321

Cikkek

Magzatvédő vitaminok

A magzatvédő vitaminok

 

A magzatvédő vitaminok szedésétől elsősorban a központi idegrendszer leggyakoribb és legsúlyosabb fejlődési rendellenességeinek: a nyitott gerinc, valamint az agy- és koponyahiány előfordulásának jelentős csökkenése várható. Ezen túl azonban a szív – és vese rendellenességek, valamint a végtaghiányok megelőzésében is igazoltuk szerepüket.

A magzatvédő vitaminok szedését helyes a tervezett fogamzás előtt három, de mindenképpen egy hónappal elkezdeni, mivel a kimaradó havi vérzéskor a magzat 15 napos, és ekkor már megkezdődik a szervek, így az idegcső kialakulása, amelyből aztán az agy és gerincvelő lesz.

A magzatban a méhbe történő beágyazódás után, a fogamzást követő 15. napon alakul ki az ideglemez. Az ideglemez két széle szinte azonnal felkunkorodik, kiboltosodik, majd e redők egymás felé közelednek és záródnak, mégpedig először középen, majd innen haladva a feji és a farki vég felé. Így jön létre a fogamzást követő 28. napra az idegcső. Az agy – koponyahiány és a nyitott gerinc az idegcső záródási folyamatának a rendellenessége. Az idegcső záródásának a késedelmekor az idegcsőt körülvevő magzati kötőszövetből ugyanis nem tud a koponya kialakulni, illetve a gerincoszlop záródni. Az idegcső tehát a magzati fejlődés 15. – 28. napja között záródik, megmagyarázva e rendellenességek kialakulásának ún. kritikus időszakát.

Ez a második, nagyon lényeges indoka a három hónapos felkészülésnek a fogamzásra.

 

Egészséges táplálkozás

 

A várandósok táplálkozásakor két fontos és speciális ajánlásra ki kell térni.

 

  1. A magzatvédő vitaminok hasznosítása. Még sok orvos is azt hiszi, hogy a magzatvédő vitaminokra a táplálkozási hiányok pótlása miatt van szükség, éppen ezért tehát az egészségesen táplálkozók számára ez felesleges. Ők félreértik a helyzetet. A magzatvédő vitaminokkal egy génhiba ártalmas hatását kívánjuk semlegesíteni, és ezt csak napi – tehát mindennap! – 15 tányér spenót elfogyasztásával lehet fedezni.
  2. Az aggasztó jódhiány pótlása. A jód kémiai elem, mely a természetben jodid – ion formájában van jelen. Szervezetünk nem képes jódot termelni, ezért kívülről, a táplálékok és az ivóvíz révén jut hozzá.

 

A méhen belül fejlődő magzatra egy ideig az anya pajzsmirigy hormonjai hatnak, majd kialakul saját pajzsmirigye, amely hamarosan elkezdi termelni az életfolyamatokhoz nélkülözhetetlen pajzsmirigy – hormont. Ha a várandós nem képes elég jódot biztosítani magzata számára, visszamarad a pajzsmirigy kialakulása, ezért nem termelődik elég pajzsmirigy hormon. A következmény elsősorban a magzat agyának fejlődési zavara lesz. Magyarországon jelenleg az ivóvízforrások mintegy 80 % – a jódhiányos, ezért a fogamzásra való felkészülés és a várandósság alatt feltétlenül szükséges jódtartalmú ásványvizek fogyasztása.

 

A magzatvédő vitaminok védőhatásának mechanizmusa

 

A magzatvédő vitaminok védőhatásának magyarázata a hibás gének és az ártalmas környezeti hatások közötti „összjáték” jótékony befolyásolása. Az elsődleges a gének meghibásodása, aminek hatását a táplálkozási hiány felerősítheti. Ugyanakkor, és ez még fontosabb – a hibás gének hatását a megfelelő időben és megfelelő mennyiségben adott magzatvédő vitaminok elnyomhatják, ezáltal pedig ártalmas hatását semlegesíthetik.

Az idegcső – záródási rendellenességek egyik, de valószínűleg legfontosabb oka: a homocisztein túltengés. A homocisztein nevű aminosav nem található meg a természetben, de a szervezetünkben igen. A homocisztein túltengésben szenvedő várandós magzatjában az idegcső záródásának a sebessége lelassul, emiatt az embriók jelentős részében már nem is tud teljesen záródni. Ha ez az idegcső felső részén történik, agy – és koponyahiány, ha az alsón, nyitott / hasadt gerinc alakul ki. A genetika csodálatos ívű fejlődésének szép példája, hogy ezen ilyesztő új felismerésének azonnal meg is találtuk az orvoslását. Ha ugyanis folsavat, de különösen az említett 4 magzatvédő B vitamint, tehát a folsavat (B 11), B 12 (kobalamin), B2 (riboflavin), B6 (piridoxin) vitamint együttesen a fogamzás körüli időszakban szedi az asszony – mégpedig a szükséges mennyiségben – akkor az idegcső záródásos rendellenességek 90 % – a kivédhető.

 

Nem csoda, hogy a közegészségügy nemzetközi bizottsága e kutatások eredményét az utóbbi 25 év öt legnagyobb felfedezése közül az egyiknek nyilvánította. A világon évente ugyanis mintegy 400 ezer idegcső – záródási rendellenességgel súlytott magzat fogamzik meg, akiknek 90 % – ában az idegcső rendellenes fejlődése e humánus és olcsó módszerrel megelőzhető lenne.

 

A magzatvédő vitaminok gyakorlati alkalmazása

 

A magzatvédő vitaminokat tartalmazó készítmény szedését a tervezett fogamzás előtt legalább egy hónappal el kell kezdeni, sőt a legújabb kutatások azt mutatják, hogy optimálisnak 2 – 3 hónappal a fogamzást megelőző szedésük tekinthető.

A kialakult hazai gyakorlat ellentétes a nemzetközi ajánlásokkal, mind a szedés idejét, mind a dózist tekintve. Általában a várandósgondozóban történő első jelentkezéskor, ami általában a 8 – 12. héten történik, írják fel a folsavat. A fontosabb fejlődési rendellenességek azonban a 10. hétig már kialakulnak, ezt követően a folsav szedésének sok értelme nincsen.

További dilemma, hogy egyedül folsavat, vagy folsavat és a többi magzatvédő vitamint együttesen tartalmazó készítményt szedjenek – e a fogamzás körüli időszakban? Magam az utóbbit tartom helyesnek, két okból is. Egyrészt a magzatvédő vitaminok (ELEVIT) együttese az idegcső – záródási rendellenességek mintegy 90 % – ának kivédésére képes, a folsav alkalmazásakor pedig, csak 50 – 70 % -uk megelőzését remélhetjük. Másrészt a négy magzatvédő vitamint tartalmazó készítmény a szív – és veserendellenességek, valamint a végtaghiányok jelentős hányadának a megelőzésére is alkalmas. Ilyen jellegű bizonyíték jelenleg csupán a folsav alkalmazásakor nem áll rendelkezésünkre.

 

Magzatvédő vitaminok hasznosítása a táplálék dúsítása révén

 

Más országokban is gyakori, hogy a várandós állapot váratlanul, nem tervezve következik be. E társadalmi és orvosi probléma megoldására az USA – ban 1998. január 1 – től kötelezővé tették a liszt folsavval történő dúsítását.

Magyarországon mi a kenyér vitaminos dúsításával szintén 1998 –ban próbálkoztunk meg. A kenyér mellett azért döntöttünk, mivel a magyar „kenyérevő”, és a magyar malmok többsége akkor még nem rendelkezett a liszt vitaminos dúsításához szükséges magas szintű technológiával. E „Táltos kenyér” – program azonban nem bizonyult sikeresnek, mivel drágább volt a többi kenyérnél, és a szegényebb emberek elsősorban az ár alapján vásárolnak kenyeret.

2005 – ben a malomipar hazai szakemberinek egy része szabadalmam alapján elhatározta a liszt dúsítását magzatvédő vitaminokkal. Nagyon jó lenne, ha a fogamzó képes nők Czevita – lisztet fogyasztanának, mivel akkor ez még a váratlanul bekövetkezett fogamzásukkor is védelmet nyújtana bizonyos fejlődési rendellenességekkel szemben.

 

Dr. Czeizel Endre

Születésünk titkai 2008

 

Leave a Reply